Gyógypedagógia – logopédia
A Platán Magánklinika legújabb gyógypedagógia-logopédia szolgáltatásával azoknak a személyeknek kíván segítséget nyújtani, akik különböző eredetű beszédproblémákkal vagy tanulási nehézségekkel küzdenek.
A klinikán szakképzett logopédus és gyógypedagógus várja a gyermekkori vagy felnőttkori beszédvizsgálatra és terápiára jelentkezőket.
SEED fejlődési skála
A SEED Fejlődési Skála alkalmas a 0-4 éves korú kisgyermekek komplex felmérésére,
adaptációs és pszichomotoros képességeinek vizsgálatára.
A skála 7 fő területen határozza meg a gyermek aktuális fejlettségi szintjét:
- nagymozgás
- finommozgás
- beszéd- és nyelv
- adaptáció/gondolkodás
- szociális-érzelmi fejlődés
- öltözködés és egyszerű tisztálkodás
- táplálkozás
A vizsgálat során használt eszközök a mindennapi élet tárgyai, a feladatok pedig játékos
helyzetbe ágyazottak, alkalmazkodnak a gyermekek terhelhetőségéhez, így alkalmas lehet
olyan kisgyermekek képességeinek meghatározására is, akik visszahúzódóbbak, vagy
fokozottan aktívak.
A vizsgálat közben gyógypedagógusnak alkalma nyílik megfigyelni a gyermek kontaktus- és
kooperációs készségét, általános viselkedését, figyelme felkelthetőségének és tartósságának
minőségét, a szülő- gyermek interakciókat.
A kapott eredmények tükrében szakemberünk javaslatot tehet a szükséges fejlesztésekre,
további vizsgálatokra.
Rizikócsoportok, akiknél hasznos információval szolgálhat a SEED Fejlődési Skála
- problémás várandósság
- koraszülöttség
- túlhordott várandósság
- születés körüli komplikációk
- születés után kórházi kezelés volt szükséges
Nyelvlökéses nyelés vizsgálata
Nyelvünk egy nap folyamán több tevékenységben vesz részt: beszéd, étel rágása, nyelése,
folyadék és nyál nyelése. Mindezek mellett a legtöbb időt nyugalmi helyzetben tölti. A nyelv
mozgását figyelő vizsgálatokból az derül ki, hogy az idő 88%-ában nyugalmi helyzetben van
nyelvünk. A hagyományos logopédiai szemlélet azzal foglalkozik, hogy beszéd közben
milyen helyzetben legyen a nyelvünk és hogyan mozogjon. Azonban nem számíthatunk
sikeres terápiára, ha nem vesszük figyelembe a nyelv rendellenes helyezkedését a nyugalmi
helyzetben.
Óvodában a gyermekek 40%-ának azért van helytelen kiejtése, pöszesége, mert a nyelése nem
megfelelő. A helytelen nyelés fogazati rendellenességekhez vezethet, amely következtében
módosul a beszédszervi berendezkedés. A megváltozott körülmények mellett nehéz a helyes
hangképzés.
A vizsgálat célja az, hogy támpontot nyújtsunk a terápia tervezéséhez, a prognózis
(kimenetel) felállításához. Ehhez meg kell állapítanunk a szabálytalan nyelés meglétét,
típusát, súlyosságát, okát és a társuló tüneteket. A vizsgálatba gyakran be kell vonnunk más
szakmákat, mint a fül-orr-gégész és a fogszabályozó szakember.
Logopédiai szempontból három részből áll a vizsgálat:
Anamnézis
Volt-e a családban beszédrendellenesség, fogazati eltérés, allergia, felső légúti panaszok.
Kezelendő egyénnel kapcsolatban ugyanezeket a kérdéseket szükséges megválaszolni.
Kiegészítjük kérdéseket a csecsemőkori táplálás, és az orális szokások minőségével.
Megfigyelés
Az egyént nyugalmi helyzetben is megfigyeljük. Milyenek az ajkak, az arc/orr szimmetriája.
Hol van a nyelv, amikor nyugalmi helyzetben van. Van-e ujjszopás, körömrágás, ajakrágás?
Vizsgálat
Vizsgáljuk a beszédszervek működését, a légzést, a nyelv mozgását. A szerkezet vizsgálata a foniáter vagy az ortodontus feladata. A logopédus felméri az leggyakrabban érintett beszédhangok képzését (t,d,n,l,sz,z,c,s,zs,cs,ty,gy,ny). Feltréképezzük a nyelés működését is
(folyadék, kemény étel).
Diszlexia veszélyeztetettség vizsgálata
A diszlexia a legtöbb meghatározás szerint az olvasás és írás zavarát jelenti. Azonban a
különbözőtudományok más-más szempontból próbálják megtalálni a lényegét.
A pszichológia szerint ez a jelenség egy gyűjtőfogalom: a részképességek olyan zavara, amely
változatos megjelenési formában vezethetnek ugyanahhoz a problémához, súlyos olvasási
zavarhoz.
A pedagógiai irányzat az iskolai teljesítmény és az intellektuális képességek jelentős eltérését
nevezi diszlexiának, amelynek hátterében súlyos olvasási zavar áll.
A logopédiai definíció szerint ez egy viszonyfogalom, amely a gyermekkel szembeni jogos
elvárások és az olvasási teljesítmény közötti diszharmóniában nyilvánul meg.
A diszlexiának vannak olyan előjelei, amelyek már akkor is tapasztalhatók, amikor a gyermek
még nem tud se írni, se olvasni. Ezekre az előjelekre érdemes fokozott figyelmet fordítani,
ugyanis az olvasás és írás kialakulásához elengedhetetlen képességek fejlesztésével
megelőzhetjük a problémát. A diszlexia nagyon sok kellemetlen következményt okozhat az
iskoláskorban: tanulási problémák, visszahúzódás, viselkedési problémák és így tovább. Ezek
elkerülése érdekében az a legjobb, ha már óvodás korban felfedezzük a későbbi lehetséges
diszlexiára utaló jeleket.
Az alábbi területeken fellépő zavar, elmaradás utalhat diszlexia veszélyeztetettségre:
- észlelés
- tájékozódás
- oldaliság kialakulása
- hallási differenciálás
- hallási emlékezet
- vizuális sorrendiségre való emlékezés
- hallási sorrendiségre való emlékezés
- nagymozgás
- finommozgás
Akkor is érdemes lehet a fenti képességeket felméretni, ha a felmenők között többször is
előfordult diszlexia. De árulkodó lehet, ha a gyermek nehezen tanul, nem szívesen mond
verseket vagy nem igazán mutatnak érdeklődést a mesék iránt.
Artikulációs zavar vizsgálata
Az artikuláció eltérése (pöszeség) esetén szintén alapos vizsgálat alá kell vetnünk az érintett
személyt. Első lépésként el kell határolnunk az önmagában hibás artikulációt olyan
kórképektől, amelyekben a helytelen kiejtés már következményként van jelen. Ugyanis mást
kell tennünk, ha puszta motoros ügyetlenségről, mintha egy mélyebbre nyúló probléma
következményéről van szó. Ha a pöszeség visszavezethető egyéb okokra, akkor először
azoknak a feltárása és kezelése kell, hogy megtörténjen.
Önmagában megfigyelhető artikulációs problémák esetében is szükség van anamnézisra, mely
során részletesen kikérdezzük az érintett előéletét (korábbi betegségek, szokások, hallás
állapota, gyermekkori mozgásfejlődés, nyelvi fejlődés, szociokulturális háttér, stb.). Ezután
megfigyeljük a érintettet társalgási helyzetben. Itt koncentrálunk a beszéd egészére
(folyamatos-e a beszéd, érthető-e), illetve a különböző hangok ejtésére is. Ezt követően három
szituációban kérjük az érintett hangok kiejtését: spontán megnevezéssel, utánmondással és
izolált ejtéssel. A vizsgálathoz képanyagot is használunk. A beszéd vizsgálata mellett
feltérképezzük az organikus berendezést (arc, száj, garat, állcsontok, fogazat, nyelv stb.),
illetve ezek működését. Nagy szerepe van a hallás vizsgálatának is, ugyanis a probléma
adódhat abból, hogy az egyén nem hallja jól az adott hangot, ezért nem képes a helyes
kiejtésre.
Ezek számítanak az artikuláció alap vizsgálatának, de egyénenként szükség lehet más,
kiegészítő vizsgálatra is. Ilyenkor elképzelhető, hogy be kell vonnunk más területek
szakembereit is. A kapott adatokat összegezzük, elemezzük és ezek alapján kerül
meghatározásra a beszédterápia típusa.
Dadogás/hadarás vizsgálata
A dadogás tünetei általában egyértelműek és nehezen összetéveszthetőek más
beszédproblémákkal. Ha a gyermek beszédében megakadások, görcsös kezdések, gyakori
hangismétlések, ritmuszavarok figyelhetők meg, akkor nagy valószínűséggel dadogással van
dolgunk. Azonban! Nagyon fontos elkülöníteni a kóros dadogást az élettanilag természetesnek
mondható dadogástól (differenciáldiagnózis). Az élettani dadogás (nem folyamatos beszéd) a
beszédfejlődés része. Akkor tapasztalható, ha a gyermek hirtelen sokmindent szeretne
közölni. Ekkor még se a szókincse nem elég gazdag, se a mozgáskivitelezése nem elég fejlett
ahhoz, hogy a kívánt gyors közlést kivitelezni tudja. Lényeges különbség, hogy ekkor nincs
rendellenes légzés, görcs vagy beszédfélelem.
A vizsgálat során van néhány speciális anamnesztikus kérdés, amire fontos tudni a választ:
- ki és mikor figyelt fel a dadogásra
- hogyan alakulhatott ki
- a szülők szerint mi az oka
- hogyan reagáltak rá
- a gyermek tudja-e, stb.
Az anamnézis felvétele után a szakember megfigyeli a gyermek interakcióit, viselkedését,
kommunikációs jellemzőit. Olykor szükség lehet kiegészítő vizsgálatokra is a minél
pontosabb diagnózis felállításához (pl. szókincs, rajzkészség, mozgáskészség).
Valódi dadogás veszélye áll fenn, ha:
- a beszéd akadozása 3-6 hónap után sem múlik el
- izom- és együttmozgások jelennek meg a megakadások után
- megjelennek az erőlködés jelei, a tónusok, a rendellenes légzés
- esetleges családi terheltség kimutatható
3-4 éves kor szenzitívnek mondható, ugyanis ez az éntudat kialakulásának időszaka.
Rohamosan nő a szókincs, fokozódik a közlésvágy. Természetes, ha néha elakad beszéd
közben. Ahhoz, hogy a gyermeknek ez az időszaka zavartalan legyen, elfogadó és
szeretetteljes kötnyezetre van szüksége, ahol biztonságban érezheti magát. Ha nem hívják fel
a figyelmet ezekre az apró elakadásokra, ha a gyermeknek nem kell emiatt szégyenkeznie,
nagy valószínűséggel gyorsan meg is szűnnek majd. Ha a családi légkör nem megfelelő és
zavar keletkezik az anya-gyermek kapcsolatban, akkor a nyelvi kifejezés szintjén is nagy
eséllyel jelentkezik probléma. Regressziót eredményezhet, amely a dadogás tüneteiben
nyilvánulhat meg.
GMP GOH Diagnosztika
A GMP egy olyan sztenderdizált vizsgálóeljárás, amellyel a 3 és 13 év közötti gyermekek
beszédészlelését és beszédértését tudjuk felmérni
Miért van erre szükség? A beszéd vagy kommunikáció nem csak abban nyilvánul meg, hogy
szavakat mondunk ki, amelyeknek esetleg jelentése is van. Két oldala van: egy feldolgozásért
és egy produkcióért felelős oldal. Sok beszédprobléma gyökere abban rejlik, hogy probléma
lép fel a hallott beszéd feldolgozása közben. Ha belegondolunk, mi is nehezen reagálunk
adekvátan egy olyan kommunikációra, amit nem hallunk vagy nem értünk jól. S ha a
beszédelsajátítás közben is fennáll már a probléma, akkor maga a beszédtanulás is más
mederbe terelődhet.
Vannak olyan felszínen megnyilvánuló tünetek a beszédben, amelyeknél nem egyértelmű,
hogy milyen okra vezethetők vissza. Ilyenkor érdemes alkalmazni ezt az eljárást, hogy
világossá váljon, merre induljon el a terápia. Csak akkor számíthatunk sikerre, ha pontos
diagnózissal rendelkezünk, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy alaposan szemügyre vegyünk
minden beszédhez kapcsolódó területet. Mindemellett az életkorspecifikus beszédészlelés és
beszédmegértés az iskolai tanulás alapja, ezek a működések pedig a megfelelő beszédhalláson
alapszanak.
Klinikánkon a GMP diagnosztikához kiegészítő eszközt is alkalmazunk, melyet GOH
készüléknek nevezünk. Ez a digitális eszköz még pontosabb eredményeket nyújt a gyermek
beszédhallását illetően.
Megkésett beszédfejlődés vizsgálata
A megkésett beszédfejlődés diagnosztikája két ülésben történik intézményünkben. A
személyre szabott terápiás terv kialakítása, illetve a gyermek fejlődési útjának figyelembe
vétele érdekében számos információ megszerzése, feldolgozása és értékelése szükséges. A
kisgyermekek életkori sajátosságait, terhelhetőségét figyelembe véve vizsgálatunk két
alkalomra szerveződik: az első alkalommal egy részletes anamnézis-felvétel során
feltérképezzük a gyermek korábbi fejlődési ívét, meghatározó életeseményeit és játékos
formában téjékozódó információkat szerzünk a jelen állapotról. A második alkalommal a
gyermek további vizsgálata történik a kiválasztott vizsgáló-eljárás segítségével, majd rövid
visszajelzéssel zárul a szülő/ gondviselő felé. Az írásos véleményt egyeztetett formában, 7
munkanapon belül juttatjuk el, mely tartalmazza a terápia irányára vonatkozó javaslatot.
Megkésett beszédfejlődésről akkor beszélünk, ha a kifejező (expresszív) beszéd időben és
mennyiségben elmarad az elvárt életkori átlagtól. Az értő (receptív) beszéd ugyanakkor
teljesen ép. Tehát a megkésett beszédfejlődésű gyermek teljesen jól érzékeli anyanyelvét,
megérti annak hangzórendszerét, szavát, mondatát, ezáltal képes utasítások végrehajtására,
azonban a beszédprodukcióban lemaradást figyelhetünk meg. Ez az elmaradás a 10-12
beszédhangra kiterjedő artikulációs zavarban, az aktív szókincs gyengeségében, a dajkanyelvi
szavak továbbélésében és az egyszerű, esetleg diszgrammatikus mondatszerveződésben
nyilvánul meg. A tünetek a mozgásfejlődésben is megjelennek, egyaránt érintik a nagy- és
finommozgásokat is. Két fontos kritérium jelenléte szükséges a megkésett nyelvfejlődés
diagnózisához: a gyermek két éves korában még nincs 50 aktív szó birtokában, illetve még
nem kezdett el többelemű kombinációkat használni.
Ezek mellett a megkésett beszédfejlődésű gyermekek kogníciója (észlelés, emlékezet,
figyelem, gondolkodás), pszichoszociális fejlődése megegyezik a tipikusan beszélő
kortársaikéval. Ezért is képesek a késést mutató gyermekek idővel utolérni társaikat és IQ-
juknak megfelelő teljesítményeket elérni, amennyiben a kommunikációs szükségleteiknek
megfelelő prevencióban, támogatásban részesülnek.
A háttérben különböző okok állhatnak: mivel a nyelvi fejlődéshez szükség van az egyén bizonyos kognitív és szociális képességeinek megfelelő szintű fejlettségére, illetve nagy
hatása van a kommunikációs környezet minőségének, így az okok általában a két tényező
szintjeinek különböző kombinációiból adódhatnak.
Afázia
Az afázia olyan beszédet érintő probléma, amely az anyanyelv hibátlan elsajátítása után
valamilyen környezeti hatás következtében alakul ki. Ilyen például az agyat ért baleset,
daganat, agyhártyagyulladás vagy a stroke. Mivel a beszéd központjai a bal agyféltekén
helyezkednek el, így elsősorban ennek a területnek a sérülése okoz beszédzavart. A Broca
terület a beszédprodukcióért felelős, míg a Wernicke terület a beszédértést irányítja. A beszéd
folyamatossága szerint megkülönböztetünk fluens és nonfluens afáziát. Fluens afázia esetében
képes folyamatos beszédre az egyén, nonfluens afázia esetében pedig rövid beszédrészletek,
szavak tapasztalhatók.
Klinikánkon szakembereink a WAB teszttel vizsgálják az agyi traumát átélt ügyfeleket. A
vizsgálóeljárás megállapítja az afázia létét és típusát. Az afáziakvóciens (AQ) értéke 100-as
skálán fejezi ki az afázia súlyosságát, amely alapul szolgál a kezelés megtervezésében.
Felvétele hosszabb időt vesz igénybe, de megvizsgál minden területet, amely érintett lehet.
Az alábbi területek megfigyelését végezzük:
- az auditív szófelismerés (hallás utáni szófelismerés)
- utánmondási képesség
- olvasási képesség
- beszédértés
- megnevezési képesség
- spontán beszéd
- felismerés gyűjtőfogalom alapján
- felismerés tulajdonság alapján
- felismerés anyag alapján
- tárgy képének felismerése
- tárgy szóképének leírása
- tárgy szóképének olvasása
- tárgy szóképének leírása
- utasítások végrehajtásának képessége
- szófolyékonyság
- mondatbefejezés
Az agyat ért baleset általában komplex következményekkel jár. A beszéd mellett sok más
képességünk sérülhet, így nagyon fontos, hogy a rehabilitáció team munkában történjen. A
képességek fejlesztése mellett ügyelnünk kell az egyén lelki állapotára is, hiszen egy agyat ért
baleset gyökeresen megváltoztathatja addigi életszínvonalunkat. Ennek feldolgozásában
segítségünkre lehet a pszichológus.
Kognitív terápia
A kezelési lehetőségek előtt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az irreverzibilis
demenciáknál (tipikusan ide tartozik például az Alzheimer-kór okozta típus) a korai
felismeréstől sok minden függ, de oki terápiára egyelőre még nincs lehetőség, csak a beteg
állapotromlásának lassítását lehet elérni. Ezzel szemben ahol a kiváltó ok kezelhető,
megszüntethető, a demencia tünetei is érdemben csökkennek, de az is előfordulhat, hogy a javulás mértéke kevés ahhoz, hogy elérjük a tünetek megjelenése előtti egészségi állapot
szintjét.
A demencia kezelésénél a gyógyszerekkel történő kezelés a meghatározó. A megfelelő szer
kiválasztását nagyban befolyásolja, hogy milyen típusú demenciáról van szó, milyen tünetek a
meghatározók, hogyan akarjuk ezeket mérsékelni.
Ha leginkább az emlékezés, tanulás javítására van szükség, akkor az úgynevezett nootrop
szereket kell alkalmazni. Az ezt leginkább elősegítő szerek azok, amelyek például gingko
bilobát, vinpocetint, nicergolint, cerebrolysint vagy piracetamot tartalmaznak. Ha az egyik
hatóanyag 3-4 hónapon át nem hozza meg a várt eredményt, akkor érdemes egy másikra
váltani. Ha depresszió van jelen túlnyomórészt a beteg életében, akkor korszerű
antidepresszánsok alkalmazása jöhet szóba. Ha az állapotromlást kívánjuk mérsékelni, akkor
E-vitamin adagolása ás selegin terápia válik indokolttá. Alvászavarnál csakis a legkorszerűbb
altatókat kaphatja meg a beteg. Delúzióknál, hallucinációknál, az ezekhez esetlegesen társuló
agressziónál antipszichotikumok szedése hozhat javulást.
A gyógyszeres terápia mellett nagy jelentősége van a nem gyógyszeres terápiának is, aminek
minden esetben egyénre szabottan kell történnie. Enyhe stádiumban a beszéd- és
memóriazavarra jó megoldást jelenthet a kognitív terápia. A magatartásterápia egy jellemző
tünet (pl. éjszakai kóborlás) kezelésében játszhat szerepet.
A kezelés sikeressége, a gyógyulási esélyek nagyban függnek attól, hogy milyen típusú
demenciáról van szó. Mivel az esetek döntő többségét a primer degeneratív demenciák teszik
ki, ezért az ilyen betegeknél a legfontosabb cél az életminőség javítása, az állapotromlás
lassítása. Szerencsés esetben visszafordítható demenciáról van szó, ami például valamilyen
gyógyszer miatt alakult ki. Ilyenkor a problémát okozó gyógyszer elhagyásával, annak egy
másikkal való kiváltásával nagyon látványos javulás, akár teljes gyógyulás érhető el.
Bár a legfőbb kockázati tényező, az életkor, illetve annak előrehaladása ellen semmit nem
lehet tenni, sok olyan rizikófaktor van, ami ellen hatékonyan fel lehet lépni. Ilyen a káros
szenvedélyekről (dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás) való leszokás, a krónikus
betegségek (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) kezelése, összességében az egészséges
életmódra, helyes táplálkozásra, rendszeres testmozgásra való törekvés. Időseknél nagy
jelentősége lehet az agy tornáztatásának, szellemi feladatok végzésének, szellemi
aktivitásnak, rejtvényeken való gondolkodásnak, a társas kapcsolatok ápolásának, a
rendszeres, tartalmas beszélgetéseknek, különösen az egyedül élők esetében.
Kognitív fejlesztő terápiák jelentősége
A demens betegek számára tartandó fejlesztő-foglalkoztató programok (kognitív tréning) során az alábbi képességterületek célzott fejlesztése valósul meg:
A demenciában szenvedő beteg új ismeretek, képességek elsajátítására már nem, vagy csak
korlátozottan képes, ugyanakkor korai, ifjúkori emlékeket még sokáig fel tud idézni. A
kognitív képességek romlása miatt (sérülnek az emlékezeti és kommunikációs funkciók),
ezért a nonverbális terápiák hatékonysága sokkal
nagyobb, mint a verbális terápiáké. Az esztétikai élmények kimutathatóan pozitív hatással
vannak a demenciában szenvedőkre. A hang, dallam, ritmus, szín, testérzet mint alkalmazott
inger kellemes emlékezeti asszociációkat hozhat létre. Ellazít és megnyugtat, így növeli az
információ-visszanyerési képességet. Ilyen
fejlesztő programok lehetnek az éneklés, ritmizálás, érzékelés, észlelés fejlesztése, memória
tréningek, logikai feladatok, testséma tudatosítása, stb.
Vizsgálati árak
-
Első vizsgálat az alábbi területeken 22.000 Ft
SEED fejlődési skála
Artikulációs zavar vizsgálata
Diszlexia veszélyeztetettség vizsgálata
Nyelvlökéses nyelés vizsgálata
Dadogás/hadarás vizsgálata
Diszlexia veszélyeztetettség vizsgálata
GMP GOH Diagnosztika
Afázia vizsgálata -
Megkésett beszédfejlődés vizsgálata 30.000 Ft
-
Gyógypedagógia-logopédia - Szülői konzultáció (35-45 perc) 14.900 Ft
Terápiák
-
Artikulációs zavar terápia 14.000 Ft
-
Beszédészlelés és beszédmegértés zavarának terápiája 14.000 Ft
-
Beszédindítás 14.000 Ft
-
Iskola előkészítés 14.000 Ft
-
Komplex nyelvi terápia 14.000 Ft
-
Nyelvlökéses nyelés terápia 17.000 Ft
-
Beszédtechnika 14.000 Ft
-
Dadogás/hadarás terápia 14.000 Ft
-
Diszlexia prevenció 14.000 Ft
-
Afázia terápia 16.000 Ft
-
Kognitív fejlesztő terápia- Demencia terápia 16.000 Ft
