andoridlogo

Gyógypedagógia – logopédia

Gyógypedagógia – logopédia

A Platán Magánklinika legújabb gyógypedagógia-logopédia szolgáltatásával azoknak a személyeknek kíván segítséget nyújtani, akik különböző eredetű beszédproblémákkal vagy tanulási nehézségekkel küzdenek.

A klinikán szakképzett logopédus és gyógypedagógus várja a gyermekkori vagy felnőttkori beszédvizsgálatra és terápiára jelentkezőket.

SEED fejlődési skála

A SEED Fejlődési Skála alkalmas a 0-4 éves korú kisgyermekek komplex felmérésére,
adaptációs és pszichomotoros képességeinek vizsgálatára.

A skála 7 fő területen határozza meg a gyermek aktuális fejlettségi szintjét:
A vizsgálat során használt eszközök a mindennapi élet tárgyai, a feladatok pedig játékos helyzetbe ágyazottak, alkalmazkodnak a gyermekek terhelhetőségéhez, így alkalmas lehet olyan kisgyermekek képességeinek meghatározására is, akik visszahúzódóbbak, vagy fokozottan aktívak.
A vizsgálat közben gyógypedagógusnak alkalma nyílik megfigyelni a gyermek kontaktus- és kooperációs készségét, általános viselkedését, figyelme felkelthetőségének és tartósságának minőségét, a szülő- gyermek interakciókat.
A kapott eredmények tükrében szakemberünk javaslatot tehet a szükséges fejlesztésekre, további vizsgálatokra.
Rizikócsoportok, akiknél hasznos információval szolgálhat a SEED Fejlődési Skála
In montessori alternative education pedagogy special materials
Nyelvlökéses nyelés vizsgálata
Nyelvünk egy nap folyamán több tevékenységben vesz részt: beszéd, étel rágása, nyelése, folyadék és nyál nyelése. Mindezek mellett a legtöbb időt nyugalmi helyzetben tölti. A nyelv mozgását figyelő vizsgálatokból az derül ki, hogy az idő 88%-ában nyugalmi helyzetben van nyelvünk. A hagyományos logopédiai szemlélet azzal foglalkozik, hogy beszéd közben milyen helyzetben legyen a nyelvünk és hogyan mozogjon. Azonban nem számíthatunk sikeres terápiára, ha nem vesszük figyelembe a nyelv rendellenes helyezkedését a nyugalmi helyzetben.
Óvodában a gyermekek 40%-ának azért van helytelen kiejtése, pöszesége, mert a nyelése nem megfelelő. A helytelen nyelés fogazati rendellenességekhez vezethet, amely következtében módosul a beszédszervi berendezkedés. A megváltozott körülmények mellett nehéz a helyes hangképzés.
A vizsgálat célja az, hogy támpontot nyújtsunk a terápia tervezéséhez, a prognózis (kimenetel) felállításához. Ehhez meg kell állapítanunk a szabálytalan nyelés meglétét, típusát, súlyosságát, okát és a társuló tüneteket. A vizsgálatba gyakran be kell vonnunk más szakmákat, mint a fül-orr-gégész és a fogszabályozó szakember.

Logopédiai szempontból három részből áll a vizsgálat:

Anamnézis

Volt-e a családban beszédrendellenesség, fogazati eltérés, allergia, felső légúti panaszok. Kezelendő egyénnel kapcsolatban ugyanezeket a kérdéseket szükséges megválaszolni. Kiegészítjük kérdéseket a csecsemőkori táplálás, és az orális szokások minőségével.

Megfigyelés

Az egyént nyugalmi helyzetben is megfigyeljük. Milyenek az ajkak, az arc/orr szimmetriája. Hol van a nyelv, amikor nyugalmi helyzetben van. Van-e ujjszopás, körömrágás, ajakrágás?

Vizsgálat

Vizsgáljuk a beszédszervek működését, a légzést, a nyelv mozgását. A szerkezet vizsgálata a foniáter vagy az ortodontus feladata. A logopédus felméri az leggyakrabban érintett beszédhangok képzését (t,d,n,l,sz,z,c,s,zs,cs,ty,gy,ny). Feltréképezzük a nyelés működését is (folyadék, kemény étel).
Diszlexia veszélyeztetettség vizsgálata
A diszlexia a legtöbb meghatározás szerint az olvasás és írás zavarát jelenti. Azonban a különbözőtudományok más-más szempontból próbálják megtalálni a lényegét. A pszichológia szerint ez a jelenség egy gyűjtőfogalom: a részképességek olyan zavara, amely változatos megjelenési formában vezethetnek ugyanahhoz a problémához, súlyos olvasási zavarhoz.
A pedagógiai irányzat az iskolai teljesítmény és az intellektuális képességek jelentős eltérését nevezi diszlexiának, amelynek hátterében súlyos olvasási zavar áll.
A logopédiai definíció szerint ez egy viszonyfogalom, amely a gyermekkel szembeni jogos elvárások és az olvasási teljesítmény közötti diszharmóniában nyilvánul meg. A diszlexiának vannak olyan előjelei, amelyek már akkor is tapasztalhatók, amikor a gyermek még nem tud se írni, se olvasni. Ezekre az előjelekre érdemes fokozott figyelmet fordítani, ugyanis az olvasás és írás kialakulásához elengedhetetlen képességek fejlesztésével megelőzhetjük a problémát. A diszlexia nagyon sok kellemetlen következményt okozhat az iskoláskorban: tanulási problémák, visszahúzódás, viselkedési problémák és így tovább. Ezek elkerülése érdekében az a legjobb, ha már óvodás korban felfedezzük a későbbi lehetséges diszlexiára utaló jeleket.

Az alábbi területeken fellépő zavar, elmaradás utalhat diszlexia veszélyeztetettségre:

Akkor is érdemes lehet a fenti képességeket felméretni, ha a felmenők között többször is előfordult diszlexia. De árulkodó lehet, ha a gyermek nehezen tanul, nem szívesen mond verseket vagy nem igazán mutatnak érdeklődést a mesék iránt.
4 year old girl draws with watercolors at home.
Artikulációs zavar vizsgálata
Az artikuláció eltérése (pöszeség) esetén szintén alapos vizsgálat alá kell vetnünk az érintett személyt. Első lépésként el kell határolnunk az önmagában hibás artikulációt olyan kórképektől, amelyekben a helytelen kiejtés már következményként van jelen. Ugyanis mást kell tennünk, ha puszta motoros ügyetlenségről, mintha egy mélyebbre nyúló probléma következményéről van szó. Ha a pöszeség visszavezethető egyéb okokra, akkor először azoknak a feltárása és kezelése kell, hogy megtörténjen.
Önmagában megfigyelhető artikulációs problémák esetében is szükség van anamnézisra, mely során részletesen kikérdezzük az érintett előéletét (korábbi betegségek, szokások, hallás állapota, gyermekkori mozgásfejlődés, nyelvi fejlődés, szociokulturális háttér, stb.). Ezután megfigyeljük a érintettet társalgási helyzetben. Itt koncentrálunk a beszéd egészére (folyamatos-e a beszéd, érthető-e), illetve a különböző hangok ejtésére is. Ezt követően három szituációban kérjük az érintett hangok kiejtését: spontán megnevezéssel, utánmondással és izolált ejtéssel. A vizsgálathoz képanyagot is használunk. A beszéd vizsgálata mellett feltérképezzük az organikus berendezést (arc, száj, garat, állcsontok, fogazat, nyelv stb.), illetve ezek működését. Nagy szerepe van a hallás vizsgálatának is, ugyanis a probléma adódhat abból, hogy az egyén nem hallja jól az adott hangot, ezért nem képes a helyes kiejtésre.
Ezek számítanak az artikuláció alap vizsgálatának, de egyénenként szükség lehet más, kiegészítő vizsgálatra is. Ilyenkor elképzelhető, hogy be kell vonnunk más területek szakembereit is. A kapott adatokat összegezzük, elemezzük és ezek alapján kerül meghatározásra a beszédterápia típusa.
Dadogás/hadarás vizsgálata
A dadogás tünetei általában egyértelműek és nehezen összetéveszthetőek más beszédproblémákkal. Ha a gyermek beszédében megakadások, görcsös kezdések, gyakori hangismétlések, ritmuszavarok figyelhetők meg, akkor nagy valószínűséggel dadogással van dolgunk. Azonban! Nagyon fontos elkülöníteni a kóros dadogást az élettanilag természetesnek mondható dadogástól (differenciáldiagnózis). Az élettani dadogás (nem folyamatos beszéd) a beszédfejlődés része. Akkor tapasztalható, ha a gyermek hirtelen sokmindent szeretne közölni. Ekkor még se a szókincse nem elég gazdag, se a mozgáskivitelezése nem elég fejlett ahhoz, hogy a kívánt gyors közlést kivitelezni tudja. Lényeges különbség, hogy ekkor nincs rendellenes légzés, görcs vagy beszédfélelem.

A vizsgálat során van néhány speciális anamnesztikus kérdés, amire fontos tudni a választ:

In montessori alternative education pedagogy special materials are used to guide the student
Az anamnézis felvétele után a szakember megfigyeli a gyermek interakcióit, viselkedését, kommunikációs jellemzőit. Olykor szükség lehet kiegészítő vizsgálatokra is a minél pontosabb diagnózis felállításához (pl. szókincs, rajzkészség, mozgáskészség).
In montessori alternative education pedagogy special materials are used to guide the student

Valódi dadogás veszélye áll fenn, ha:

3-4 éves kor szenzitívnek mondható, ugyanis ez az éntudat kialakulásának időszaka. Rohamosan nő a szókincs, fokozódik a közlésvágy. Természetes, ha néha elakad beszéd közben. Ahhoz, hogy a gyermeknek ez az időszaka zavartalan legyen, elfogadó és szeretetteljes kötnyezetre van szüksége, ahol biztonságban érezheti magát. Ha nem hívják fel a figyelmet ezekre az apró elakadásokra, ha a gyermeknek nem kell emiatt szégyenkeznie, nagy valószínűséggel gyorsan meg is szűnnek majd. Ha a családi légkör nem megfelelő és zavar keletkezik az anya-gyermek kapcsolatban, akkor a nyelvi kifejezés szintjén is nagy eséllyel jelentkezik probléma. Regressziót eredményezhet, amely a dadogás tüneteiben nyilvánulhat meg.
GMP GOH Diagnosztika
A GMP egy olyan sztenderdizált vizsgálóeljárás, amellyel a 3 és 13 év közötti gyermekek beszédészlelését és beszédértését tudjuk felmérni
Miért van erre szükség? A beszéd vagy kommunikáció nem csak abban nyilvánul meg, hogy szavakat mondunk ki, amelyeknek esetleg jelentése is van. Két oldala van: egy feldolgozásért és egy produkcióért felelős oldal. Sok beszédprobléma gyökere abban rejlik, hogy probléma lép fel a hallott beszéd feldolgozása közben. Ha belegondolunk, mi is nehezen reagálunk adekvátan egy olyan kommunikációra, amit nem hallunk vagy nem értünk jól. S ha a beszédelsajátítás közben is fennáll már a probléma, akkor maga a beszédtanulás is más mederbe terelődhet.
Vannak olyan felszínen megnyilvánuló tünetek a beszédben, amelyeknél nem egyértelmű, hogy milyen okra vezethetők vissza. Ilyenkor érdemes alkalmazni ezt az eljárást, hogy világossá váljon, merre induljon el a terápia. Csak akkor számíthatunk sikerre, ha pontos diagnózissal rendelkezünk, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy alaposan szemügyre vegyünk minden beszédhez kapcsolódó területet. Mindemellett az életkorspecifikus beszédészlelés és beszédmegértés az iskolai tanulás alapja, ezek a működések pedig a megfelelő beszédhalláson alapszanak.
Klinikánkon a GMP diagnosztikához kiegészítő eszközt is alkalmazunk, melyet GOH készüléknek nevezünk. Ez a digitális eszköz még pontosabb eredményeket nyújt a gyermek beszédhallását illetően.
Megkésett beszédfejlődés vizsgálata
A megkésett beszédfejlődés diagnosztikája két ülésben történik intézményünkben. A személyre szabott terápiás terv kialakítása, illetve a gyermek fejlődési útjának figyelembe vétele érdekében számos információ megszerzése, feldolgozása és értékelése szükséges. A kisgyermekek életkori sajátosságait, terhelhetőségét figyelembe véve vizsgálatunk két alkalomra szerveződik: az első alkalommal egy részletes anamnézis-felvétel során feltérképezzük a gyermek korábbi fejlődési ívét, meghatározó életeseményeit és játékos formában téjékozódó információkat szerzünk a jelen állapotról. A második alkalommal a gyermek további vizsgálata történik a kiválasztott vizsgáló-eljárás segítségével, majd rövid visszajelzéssel zárul a szülő/ gondviselő felé. Az írásos véleményt egyeztetett formában, 7 munkanapon belül juttatjuk el, mely tartalmazza a terápia irányára vonatkozó javaslatot.
In montessori alternative education pedagogy special materials
Megkésett beszédfejlődésről akkor beszélünk, ha a kifejező (expresszív) beszéd időben és mennyiségben elmarad az elvárt életkori átlagtól. Az értő (receptív) beszéd ugyanakkor teljesen ép. Tehát a megkésett beszédfejlődésű gyermek teljesen jól érzékeli anyanyelvét, megérti annak hangzórendszerét, szavát, mondatát, ezáltal képes utasítások végrehajtására, azonban a beszédprodukcióban lemaradást figyelhetünk meg. Ez az elmaradás a 10-12 beszédhangra kiterjedő artikulációs zavarban, az aktív szókincs gyengeségében, a dajkanyelvi szavak továbbélésében és az egyszerű, esetleg diszgrammatikus mondatszerveződésben nyilvánul meg. A tünetek a mozgásfejlődésben is megjelennek, egyaránt érintik a nagy- és finommozgásokat is. Két fontos kritérium jelenléte szükséges a megkésett nyelvfejlődés diagnózisához: a gyermek két éves korában még nincs 50 aktív szó birtokában, illetve még nem kezdett el többelemű kombinációkat használni.
Ezek mellett a megkésett beszédfejlődésű gyermekek kogníciója (észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás), pszichoszociális fejlődése megegyezik a tipikusan beszélő kortársaikéval. Ezért is képesek a késést mutató gyermekek idővel utolérni társaikat és IQ- juknak megfelelő teljesítményeket elérni, amennyiben a kommunikációs szükségleteiknek megfelelő prevencióban, támogatásban részesülnek.
A háttérben különböző okok állhatnak: mivel a nyelvi fejlődéshez szükség van az egyén bizonyos kognitív és szociális képességeinek megfelelő szintű fejlettségére, illetve nagy hatása van a kommunikációs környezet minőségének, így az okok általában a két tényező szintjeinek különböző kombinációiból adódhatnak.
Afázia
Az afázia olyan beszédet érintő probléma, amely az anyanyelv hibátlan elsajátítása után valamilyen környezeti hatás következtében alakul ki. Ilyen például az agyat ért baleset, daganat, agyhártyagyulladás vagy a stroke. Mivel a beszéd központjai a bal agyféltekén helyezkednek el, így elsősorban ennek a területnek a sérülése okoz beszédzavart. A Broca terület a beszédprodukcióért felelős, míg a Wernicke terület a beszédértést irányítja. A beszéd folyamatossága szerint megkülönböztetünk fluens és nonfluens afáziát. Fluens afázia esetében képes folyamatos beszédre az egyén, nonfluens afázia esetében pedig rövid beszédrészletek, szavak tapasztalhatók.
Klinikánkon szakembereink a WAB teszttel vizsgálják az agyi traumát átélt ügyfeleket. A vizsgálóeljárás megállapítja az afázia létét és típusát. Az afáziakvóciens (AQ) értéke 100-as skálán fejezi ki az afázia súlyosságát, amely alapul szolgál a kezelés megtervezésében. Felvétele hosszabb időt vesz igénybe, de megvizsgál minden területet, amely érintett lehet.

Az alábbi területek megfigyelését végezzük:

Professional female social worker, teacher, counselor, psychologist talking with teenagers
Az agyat ért baleset általában komplex következményekkel jár. A beszéd mellett sok más képességünk sérülhet, így nagyon fontos, hogy a rehabilitáció team munkában történjen. A képességek fejlesztése mellett ügyelnünk kell az egyén lelki állapotára is, hiszen egy agyat ért baleset gyökeresen megváltoztathatja addigi életszínvonalunkat. Ennek feldolgozásában segítségünkre lehet a pszichológus.
Kognitív terápia
A kezelési lehetőségek előtt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az irreverzibilis demenciáknál (tipikusan ide tartozik például az Alzheimer-kór okozta típus) a korai felismeréstől sok minden függ, de oki terápiára egyelőre még nincs lehetőség, csak a beteg állapotromlásának lassítását lehet elérni. Ezzel szemben ahol a kiváltó ok kezelhető, megszüntethető, a demencia tünetei is érdemben csökkennek, de az is előfordulhat, hogy a javulás mértéke kevés ahhoz, hogy elérjük a tünetek megjelenése előtti egészségi állapot szintjét.
A demencia kezelésénél a gyógyszerekkel történő kezelés a meghatározó. A megfelelő szer kiválasztását nagyban befolyásolja, hogy milyen típusú demenciáról van szó, milyen tünetek a meghatározók, hogyan akarjuk ezeket mérsékelni.
Ha leginkább az emlékezés, tanulás javítására van szükség, akkor az úgynevezett nootrop szereket kell alkalmazni. Az ezt leginkább elősegítő szerek azok, amelyek például gingko bilobát, vinpocetint, nicergolint, cerebrolysint vagy piracetamot tartalmaznak. Ha az egyik hatóanyag 3-4 hónapon át nem hozza meg a várt eredményt, akkor érdemes egy másikra váltani. Ha depresszió van jelen túlnyomórészt a beteg életében, akkor korszerű antidepresszánsok alkalmazása jöhet szóba. Ha az állapotromlást kívánjuk mérsékelni, akkor E-vitamin adagolása ás selegin terápia válik indokolttá. Alvászavarnál csakis a legkorszerűbb altatókat kaphatja meg a beteg. Delúzióknál, hallucinációknál, az ezekhez esetlegesen társuló agressziónál antipszichotikumok szedése hozhat javulást.
A gyógyszeres terápia mellett nagy jelentősége van a nem gyógyszeres terápiának is, aminek minden esetben egyénre szabottan kell történnie. Enyhe stádiumban a beszéd- és memóriazavarra jó megoldást jelenthet a kognitív terápia. A magatartásterápia egy jellemző tünet (pl. éjszakai kóborlás) kezelésében játszhat szerepet.
A kezelés sikeressége, a gyógyulási esélyek nagyban függnek attól, hogy milyen típusú demenciáról van szó. Mivel az esetek döntő többségét a primer degeneratív demenciák teszik ki, ezért az ilyen betegeknél a legfontosabb cél az életminőség javítása, az állapotromlás lassítása. Szerencsés esetben visszafordítható demenciáról van szó, ami például valamilyen gyógyszer miatt alakult ki. Ilyenkor a problémát okozó gyógyszer elhagyásával, annak egy másikkal való kiváltásával nagyon látványos javulás, akár teljes gyógyulás érhető el.
Bár a legfőbb kockázati tényező, az életkor, illetve annak előrehaladása ellen semmit nem lehet tenni, sok olyan rizikófaktor van, ami ellen hatékonyan fel lehet lépni. Ilyen a káros szenvedélyekről (dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás) való leszokás, a krónikus betegségek (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) kezelése, összességében az egészséges életmódra, helyes táplálkozásra, rendszeres testmozgásra való törekvés. Időseknél nagy jelentősége lehet az agy tornáztatásának, szellemi feladatok végzésének, szellemi aktivitásnak, rejtvényeken való gondolkodásnak, a társas kapcsolatok ápolásának, a rendszeres, tartalmas beszélgetéseknek, különösen az egyedül élők esetében.
Kognitív fejlesztő terápiák jelentősége

A demens betegek számára tartandó fejlesztő-foglalkoztató programok (kognitív tréning) során az alábbi képességterületek célzott fejlesztése valósul meg:

A demenciában szenvedő beteg új ismeretek, képességek elsajátítására már nem, vagy csak korlátozottan képes, ugyanakkor korai, ifjúkori emlékeket még sokáig fel tud idézni. A kognitív képességek romlása miatt (sérülnek az emlékezeti és kommunikációs funkciók), ezért a nonverbális terápiák hatékonysága sokkal nagyobb, mint a verbális terápiáké. Az esztétikai élmények kimutathatóan pozitív hatással vannak a demenciában szenvedőkre. A hang, dallam, ritmus, szín, testérzet mint alkalmazott inger kellemes emlékezeti asszociációkat hozhat létre. Ellazít és megnyugtat, így növeli az információ-visszanyerési képességet. Ilyen fejlesztő programok lehetnek az éneklés, ritmizálás, érzékelés, észlelés fejlesztése, memória tréningek, logikai feladatok, testséma tudatosítása, stb.

Vizsgálati árak

  • Első vizsgálat az alábbi területeken 22.000 Ft

    SEED fejlődési skála
    Artikulációs zavar vizsgálata
    Diszlexia veszélyeztetettség vizsgálata
    Nyelvlökéses nyelés vizsgálata
    Dadogás/hadarás vizsgálata
    Diszlexia veszélyeztetettség vizsgálata
    GMP GOH Diagnosztika
    Afázia vizsgálata

  • Megkésett beszédfejlődés vizsgálata 30.000 Ft

Terápiák

  • Artikulációs zavar terápia 14.000 Ft
  • Beszédészlelés és beszédmegértés zavarának terápiája 14.000 Ft
  • Beszédindítás 14.000 Ft
  • Iskola előkészítés 14.000 Ft
  • Komplex nyelvi terápia 14.000 Ft
  • Nyelvlökéses nyelés terápia 17.000 Ft
  • Beszédtechnika 14.000 Ft
  • Dadogás/hadarás terápia 14.000 Ft
  • Diszlexia prevenció 14.000 Ft
  • Afázia terápia 16.000 Ft
  • Kognitív fejlesztő terápia- Demencia terápia 16.000 Ft

ÍGY MŰKÖDIK KEDVEZMÉNYKÁRTYÁNK

1. Fizessen elő!
2. Töltse le a Platán Magánklinika mobilapplikációt!
3. Foglaljon online vagy telefonon!
4. Érvényesítse a kedvezményt!

Kérjen visszahívást!

Kérjük, adja meg elérhetőségeit és kollégáink 48 órán belül keresni fogják a megadott telefonszámon!
Visszahivas