A kézzsibbadás egy gyakori, mégis sokszor figyelmen kívül hagyott tünet, amely különböző módokon jelentkezhet: csak a jobb vagy bal oldalon, egyetlen ujjon vagy akár az egész kézfejen. Bár időnként ártalmatlan lehet, bizonyos esetekben komolyabb problémára is utalhat. Ebben a cikkben bemutatjuk, miért fontos figyelni a kézzsibbadásra, mi állhat a hátterében, és mikor érdemes szakemberhez fordulni.

Hogyan működik a kéz idegrendszere?

A kéz beidegzése egy bonyolult hálózat, amely lehetővé teszi a finom mozgásokat és az érzékelést. Az idegek biztosítják, hogy az információk eljussanak az agyból a kéz izmaihoz és vissza. Nézzük meg közelebbről az idegek szerepét!

1. Brachialis plexus: A nyaki és háti gerincvelői idegek hálózata, amely a váll, a kar és a kéz izmainak mozgásáért, valamint az érzékelésért felel.
2. Ulnaris ideg: A kéz kisujjának és a gyűrűsujj külső részének érzékelését biztosítja.
3. Medianus ideg: A hüvelykujj, mutatóujj, középső ujj és a gyűrűsujj belső részének beidegzéséért felelős, emellett az apró kézizmok mozgását is irányítja.
4. Radialis ideg: A kéz hátsó részének érzékelését és izmainak mozgatását végzi.

Ezek az idegek rendkívül érzékenyek, így ha sérülnek vagy nyomás alá kerülnek, könnyen kialakulhat kézzsibbadás.

Mit is jelent a kézzsibbadás valójában?

A kézzsibbadás akkor lép fel, amikor az idegek által továbbított jelek valahol megszakadnak vagy zavart szenvednek. Az idegek feladata, hogy információt küldjenek az agynak a tapintásról, hőről, fájdalomról és más ingerekről. Ha ezek az impulzusok nem érnek célba, zsibbadást vagy érzéketlenséget tapasztalhatunk.

A kézzsibbadás különböző típusai

A kézzsibbadás többféle módon jelentkezhet, attól függően, hogy mi váltja ki, milyen gyakran fordul elő, és mely területet érinti. Íme, a leggyakoribb típusok:

1. Időszakos kézzsibbadás: Rövid ideig tart és általában az idegek vagy az erek átmeneti nyomásából ered, például helytelen testtartás vagy hosszabb ideig tartó gépelés miatt.
2. Krónikus kézzsibbadás: Hosszabb ideig fennálló probléma, amelyet gyakran idegrendszeri vagy érrendszeri gondok okoznak. Gyakran társul fájdalommal és bizsergéssel.
3. Éjjeli kézzsibbadás: Alvás közben jelentkezik, gyakran az alvási pozíció miatt, de akár pajzsmirigy-probléma is állhat a háttérben.

A zsibbadás típusa és időtartama segíthet beazonosítani a kiváltó okot, ezért érdemes figyelni rá és jegyzetelni a tüneteket.

Miért alakulhat ki kézzsibbadás? — A leggyakoribb okok

A kézzsibbadás nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely különböző problémákra utalhat. Íme, néhány gyakori ok:

1. Idegek összenyomódása (kompresszió): Ha az idegek valahol összenyomódnak, az információ továbbítása zavart szenved, ami zsibbadást okozhat.
2. Rossz testtartás: Hosszabb ideig tartó ülés vagy ismétlődő mozdulatok az idegek nyomódását eredményezhetik, különösen számítógépezés közben.
3. Idegkárosodás: Sérülés vagy betegség miatt az idegek károsodhatnak, amely zsibbadáshoz vezethet.
4. Neurológiai problémák: A carpal tunnel szindróma például a medianus ideg nyomódása miatt alakul ki, és gyakran éjszakai kézzsibbadást okoz.
5. Vitaminhiány: A B-vitaminok (B1, B6, B12) hiánya idegi tüneteket okozhat, például zsibbadást.
6. Szív- és érrendszeri gondok: Az érelmeszesedés vagy a perifériás artériás betegség miatt a kezekben korlátozottá válhat a véráramlás, ami hidegérzéssel és zsibbadással járhat.
7. Fertőzések: Bizonyos vírusok, például az övsömör, idegi károsodást okozhatnak, amely kézzsibbadáshoz vezet.

Kézzsibbadást okozó betegségek — Mire figyeljünk?

1. Karpális alagút szindróma: A kéztőalagútban lévő ideg összenyomódása zsibbadást, bizsergést és fájdalmat okozhat.
2. Nyaki gerincproblémák: A nyakcsigolya-sérv vagy a csigolyák elmozdulása is nyomást gyakorolhat az idegekre.
3. Cukorbetegség: A diabéteszes neuropátia az idegek károsodását eredményezheti, amely gyakran zsibbadással jár.
4. Reumatoid artritisz: Az ízületi gyulladás nyomást gyakorolhat az idegekre, ami szintén zsibbadáshoz vezethet.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a kézzsibbadás:

• Gyakran előfordul vagy hosszú ideig tart.
• Fájdalommal vagy egyéb tünetekkel jár.
• Hátráltatja a mindennapi tevékenységeket.

Ezekben az esetekben mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, aki segít feltárni az okokat és megfelelő kezelést ajánlani. A pontos diagnózis érdekében szükség lehet neurológiai vizsgálatra, vérvételre vagy akár képalkotó eljárásokra is.

Összefoglalás

A kézzsibbadás mögött sokféle ok húzódhat meg, az egyszerűbb kompressziós problémáktól kezdve a súlyosabb neurológiai betegségekig. Ha időnként tapasztalsz zsibbadást, ne aggódj, de ha rendszeressé válik, ne halogasd a kivizsgálást! Az idejekorán felismert problémák kezelése sokkal hatékonyabb, és segít megelőzni a komolyabb szövődményeket. 

Foglaljon időpontot neurológiai szakvizsgálatra szakorvosainkhoz: Dr. Németh László, Dr. Bors Dávid

Foglaljon időpontot kézsebészeti műtétre: Dr. Kiss Balázs