andoridlogo

Kéz-, könyöksebészeti műtétek

Carpal tunnel szindróma (CTS) – kéztőalagút szindróma műtét

Mikor és miért szükséges a carpal tunnel szindróma (alagútszindróma) műtétet elvégezni?

Alagútszindróma akkor alakul ki, ha az izmok, szalagok, csontok által alkotott hasadékokban, járatokban (alagutakban) lévő idegek valamilyen okból nyomás alá kerülnek, amely zsibbadást vagy fájdalomérzetet vált ki az érintett területen. Alagútszindróma kialakulhat a könyökben, a lágyékhajlatban, a térd alatt, a lábháton, és leggyakrabban a kéztőnél.

A szűkületet okozhatja gyulladás, sérülés, törés, fejlődési rendellenesség, csontkinövés, vérömleny vagy tumor is. Fokozódik az alagútszindróma előfordulási gyakorisága:

A kéztő alagútszindróma (carpal tunnel szindróma) esetén az ujjak zsibbadása jelentkezik, amelyhez egyre élesebb fájdalom, érzékelési zavar, tapintási érzéketlenség és az ujjak, valamint a tenyér elerőtlenedése kapcsolódik. Előrehaladott állapotban az ideget érő nyomás miatt a tenyér izmai sorvadni kezdenek, fogóerejük gyengül.
Kéztő alagútszindróma (carpal tunnel szindróma) műtét javasolható súlyos és tartós tünetek, a mindennapi tevékenységeket és életminőséget jelentősen befolyásoló tünetek esetén. A kéztő alagútszindróma (carpal tunnel szindróma) műtét célja a kéztőcsatornában futó ideg nyomásának enyhítése és így a tünetek javítása.

Dupuytren kontraktúra műtét

Mikor és miért szükséges a tenyérzsugor műtétet (Dupuytren kontraktúra műtétet) elvégezni?

A Dupuytren kontraktúra, vagy más néven tenyérzsugor esetén a kéz vagy a tenyér fasciái, azaz a kötőszöveti hüvelyei, el kezdenek összehúzódni és megvastagodni. Ez a folyamat a kezdeti stádiumban gyakran fájdalommentes lehet, de az idő múlásával a kötőszövet összehúzódása miatt a kézujjak fokozatosan behajolnak és beszűkülnek. Ez komoly problémákat okozhat a kéz használhatóságában és a mindennapi tevékenységek elvégzésében.
A tenyérzsugor (Dupuytren kontraktúra) műtét során a tenyéren kialakult kötőszöveti zsugorodás bemetszésre vagy eltávolításra kerül, az elváltozás előrehaladottságától függően.
Fontos azonban tudni, hogy ortopéd sebészeti központunkban a szükséges kezelést minden esetben a műtéti beavatkozást végző szakorvos dönti el, hogy milyen típusú műtét a legmegfelelőbb az adott Páciens számára. Így minden esetben alapvetően fontos a műtét előtti ortopédia-tarumatológiai szakorvosi vizsgálat és konzultáció, hogy a Páciens számára legmegfelelőbb és legkíméletesebb kezelési lehetőség kerüljön megvalósításra!

De Quervain-szindróma műtéti megoldása

A tartós ínhüvelygyulladás következében az ínhüvely feszes és szűk lesz, valamint az inakon orsószerű duzzanat alakulhat ki. Ez a téraránytalanség a hüvelykujj mozgásai során fájdalmat, panaszt okoz. Mivel az esetek nagy részében a tüneteket az ín és ínhüvely közötti téraránytalanság okozza, csak a műtét ellátástól várható tartós javulás.
A betegség leggyakoribb oka tartós fizikai túlterhelés, konzervatív kezelésre nem reagáló ínhüvelygyulladás, vagy ismétlődő trauma. A csuklótájékon a hüvelyujj kéztől távolító izom (musculus abductor pollicis longus) és a rövid feszítőizom (musculus extensor pollicis brevis) inai közös ínhüvelyben futnak. A tartós ínhüvelygyulladás következében az ínhüvely feszes és szűk lesz, valamint az inakon orsószerű duzzanat alakulhat ki. Ez a téraránytalanség a hüvelykujj mozgásai során fájdalmat, panaszt okoz. Kezdeti állapotban megkísérelhető a konzervatív kezelés (a kéz nyugalomba helyezése, csuklórögzítő viselése, gyulladáscsökkentő gyógyszeres vagy ínhüvelybe adott szteroid tartalmú injekciós kezelés), azonban ezek eredményessége általában átmeneti és csak részleges. Mivel az esetek nagy részében a tüneteket az ín és ínhüvely közötti téraránytalanság okozza, csak a műtéti ellátástól várható tartós javulás.

Tünetek

A hüvelykujj nyújtása és a kéztől távolító mozgása, valamint a csukló kisujj irányába történő mozgatása során a csukló hüvelykujj felőli oldalának fájdalma jelentkezik. A fájdalom provokálható a hüvelykujj kisujj felé történő feszítésével is (Finkelstein-jel). Csuklótájékon az ínhüvely felett nyomásérzékenység észlelhető.

Ganglion műtét

Mikor és miért szükséges a ganglion műtéti eltávolítását (ganglion exstirpatio) elvégezni?

A ganglion a kézháton, lábon, a térd vagy a boka tájékon kialakuló jóindulatú ciszta, amely az ínhüvely tömlőszerű kitüremkedésében összegyűlő besűrűsödött ízületi folyadékból áll, amely idővel leválik és így létrejön a különálló ganglion ciszta. Kialakulhat ízületi kopás, sportolás, jelentősebb megerőltetés, ínhüvelygyulladás vagy trauma hatására is.

A ganglionok általában ártalmatlanok és fájdalommentesek, de az alábbi esetekben szükség lehet a műtéti eltávolításukra (ganglion exstirpáció):

Pattanó ujj műtét

Mikor és miért szükséges a pattanó ujj műtétet elvégezni?

A pattanó ujj (vagy más néven „triggerujj” vagy „tenosynovitis stenosans”) az egyik leggyakoribb elváltozás, amelyet a kézen kialakuló ínhüvelygyulladás okoz és a kézen futó inak elváltozásával és az azokat körülvevő ínhüvelygyűrűk szűkületével jár. A nevét a jellegzetes pattanó hangról kapta, mely az ujjak kinyújtásakor hallható. Kialakulása 40-60 év közti nőknél a leggyakoribb
A pattanó ujj fájdalmat, merevséget, mozgáskorlátozottságot okozhat az ujjban. A pattanó ujj műtét célja a fájdalom csökkentése és az ujj normális működésének helyreállítása. A műtét során az orvos eltávolítja az inak körüli duzzanatot és gyulladást okozó szöveteket, valamint az esetlegesen kialakult hegeket.
Fontos azonban tudni, hogy ortopéd sebészeti központunkban a szükséges kezelést minden esetben a műtéti beavatkozást végző szakorvos dönti el, hogy milyen típusú műtét a legmegfelelőbb az adott Páciens számára. Így minden esetben alapvetően fontos a műtét előtti ortopédia-traumatológiai szakorvosi vizsgálat és konzultáció, hogy a Páciens számára legmegfelelőbb és legkíméletesebb kezelési lehetőség kerüljön megvalósításra!

Golfkönyök

A teniszkönyök és golfkönyök műtétről

Azok az emberek, akik rendszeresen sportolnak vagy ismétlődő mozdulatokat végeznek, gyakran ki vannak téve az ízületek és szalagok túlzott terhelésének. Ennek eredményeként kialakulhatnak különböző típusú sérülések, köztük a teniszkönyök és golfkönyök. Ezek a problémák nem csak teniszezőket és golfozókat érintik, hanem bárki mást is, aki ismétlődő kéz- és könyökmozgásokat végez munkája vagy hobbi tevékenysége során. A teniszkönyök és golfkönyök jellegzetes tünetekkel járnak, és ha a konzervatív kezelés nem hoz eredményt, műtéti beavatkozás lehet szükséges.
Tehát a teniszkönyök és golfkönyök olyan túlterheléses sérülések, amelyek a kéz- és könyökmozgások ismétlődése miatt alakulhatnak ki. A tünetek hasonlóak, de a fájdalom helye eltérő. Kezelésük általában konzervatív módszerekkel kezdődik, de ha a fájdalom tartósan fennáll és a konzervatív terápia nem segít, műtéti beavatkozás lehet szükséges. Azonban a műtéti beavatkozás mindig csak a beteg és az orvos közös döntése alapján történik, és az alapos vizsgálat és konzultáció szükséges a megfelelő kezelési terv meghatározásához.

Teniszkönyök (Epicondylitis Lateralis) műtét

A teniszkönyök, orvosi nevén epicondylitis lateralis, a könyök külső oldalán lévő epicondylus területén jelentkező túlterheléses sérülés. Gyakran ismétlődő könyökmozgások vagy túlzott erőkifejtés okozhatja. Ez a kórkép nem csak teniszezőket érinti, hanem más sportolókat, például golfosokat, valamint olyan embereket is, akik ismétlődő kéz- és könyökmozgásokat végeznek a mindennapi tevékenységeik során.

A teniszkönyök tünetei közé tartozik a könyök külső oldalán érzett fájdalom és duzzanat. A fájdalom általában fokozódik, ha a személy megrántja, megfeszíti vagy megnyomja a kézfejét. Ezenkívül a kéz és az alsó kar izmai is érzékenyek lehetnek a tapintásra. A teniszkönyök miatt a könyök mozgása korlátozott lehet, és a mindennapi tevékenységek, mint például a kézszorítás vagy tárgyak megemelése, nehézséget okozhatnak.

A legtöbb esetben a teniszkönyök kezelése konzervatív módszerekkel kezdődik. Ez magában foglalhatja a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők és pihenés alkalmazását. Az orvos vagy fizioterapeuta is fizikoterápiát, masszázst és kéz- és könyökstabilizáló gyakorlatokat javasolhat. Azonban, ha a konzervatív kezelés nem vezet javuláshoz, és a fájdalom tartósan fennáll, akkor az orvos műtéti beavatkozást javasolhat. A teniszkönyök műtéti beavatkozása akkor kerül szóba, ha a konzervatív kezelés nem hozott megfelelő eredményt, és a fájdalom és mozgás korlátozottsága továbbra is fennáll.

A műtét során az orvos általában az érintett inakat és szalagokat vizsgálja meg, és eltávolítja azokat az inakat, amelyek gyulladást és fájdalmat okoznak. Ezáltal csökkenthető a feszülés és az irritáció a könyök területén. A műtétet általában helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végzik, és a beavatkozás időtartama legtöbbször rövid, körülbelül 30 perc. A műtét után a páciensnek pihennie kell és el kell kerülnie az intenzív kézmozgásokat, hogy lehetőséget adjon a gyógyulásnak. A rehabilitációs időszak során a betegnek fizioterápiát és specifikus gyakorlatokat is végeznie kell a kéz- és könyökizmok megerősítésére és az optimális mozgástartomány visszaállítására.

Golfkönyök (Epicondylitis Medialis) műtét

A golfkönyök, orvosi nevén epicondylitis medialis, az előzőleg említett teniszkönyök ellenkező oldalán lévő epicondylus területén jelentkező túlterheléses sérülés. Ez a kórkép azonban nemcsak golfosokat érinti, hanem más olyan tevékenységeket végző személyeket is, amelyek ismétlődő kéz- és könyökmozgásokat igényelnek. A golfkönyök tünetei hasonlóak a teniszkönyök tüneteihez, de a fájdalom a könyök belső oldalán érezhető. A kéz és az alsó kar izmai érzékenyek lehetnek a tapintásra, és a könyök mozgása is korlátozott lehet.
A golfkönyök kezelése hasonló a teniszkönyök kezeléséhez. A fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, pihenés és fizikoterápia is az első lépések közé tartozik. Ha ezek a módszerek nem vezetnek javuláshoz, a műtét is szóba jöhet.
A golfkönyök műtéténél az orvos a fájdalmat és gyulladást okozó inakat távolítja el, hogy csökkentse a feszültséget a könyök belső oldalán. A műtét utáni rehabilitációs folyamat hasonló a teniszkönyök műtétéhez.
Mind a teniszkönyök, mind a golfkönyök műtéte csak akkor jön szóba, ha a konzervatív kezelés nem hozott megfelelő eredményt, és a fájdalom tartósan fennáll. A műtéti beavatkozás döntése mindig orvossal való konzultációt és alapos vizsgálatot igényel.

Hogyan zajlik a teniszkönyök és golfkönyök műtét?

A teniszkönyök és golfkönyök műtét, amelyet orvosi nevén epicondylitis lateralis és epicondylitis medialis műtétnek is neveznek, általában helyi érzéstelenítésben vagy altatásban történik, attól függően, hogy az orvos hogyan ítéli meg a legmegfelelőbbnek. Az eljárás alapvetően hasonló mindkét típusú sérülés esetén, és az alábbi lépéseket tartalmazza:
A teniszkönyök és golfkönyök műtét általában viszonylag rövid időt vesz igénybe, körülbelül 30-60 percig tart. Az eljárás után a pácienst figyelemmel kísérik, és amikor már állapota engedi, hazaengedik. Az orvos utasításait és az utókezelési tervet követve a páciensnek fokozatosan vissza kell állítania a könyök és kéz normális mozgékonyságát és erejét. Fontos megjegyezni, hogy minden műtét egyedi és az orvos által javasolt eljárástól függ. Mindig tartsa be az orvos utasításait és ajánlásait, és konzultáljon vele, ha bármilyen kérdése vagy aggodalma merül fel a műtét előtt vagy után. Az orvosi utasítások betartása és a megfelelő utókezelés segíthet a sikeres gyógyulásban és a visszatérésben az aktív élethez.

Miért válassza magánkórházunkban a teniszkönyök és golfkönyök műtétet?

Összességében, azért válassza magánkórházunkat a teniszkönyök és golfkönyök műtétére, mert a legmagasabb színvonalú ellátást és gondoskodást kínáljuk. Bízunk benne, hogy segítségünkre számíthat, és a lehető legrövidebb idő alatt visszanyeri a kéz- és könyökmozgás szabadságát.

Ulnaris alagút szindróma műtét

Könyök alagút szindróma műtét, Cubitalis alagút felszabadító műtét

A könyök alagút felszabadító műtét a könyök (cubitalis) alagút szindróma kezelésére szolgáló beavatkozás, melynek során a megvastagodott szalagrendszert átmetszik, felszabadítva ezzel a megduzzadt inak nyomása alól a nervus ulnaris ideget.

Hogyan alakul ki a könyök alagút szindróma?

Alagút szindróma esetén valamilyen okból kifolyólag szűkület alakul ki a lefutó ideg mellett, ami nyomás alá helyezi azt. Könyök (cubitalis) alagút szindrómáról akkor beszélünk, ha a könyöktájon szűk, csontos csatornában haladó nervus ulnaris leszorítás alá kerül. Az ideget a könyöknél több behatás is érheti, itt fordul át a felkarról az alkarra, a könyök hajlítása és nyújtása során pedig fokozottabban ki van téve megnyúlásnak is.
Az ideget körülvevő lágyrészek megduzzadását több ok is előidézheti. Leggyakrabban a könyököt ért sérülés, vagy csontkinövés felelős a szindróma kialakulásáért, de a sok könyöklés, a könyök tartós behajlítása, írás, vagy a túlzott mobil használat hatására is elnyomódhatnak a perifériás idegek.
Szisztémás betegségek, mint a pajzsmirigy működési zavara, rheumatoid arthritis, vagy a cukorbetegség szintén társulhatnak cubitalis alagút szindrómával.
Leggyakrabban a fiatal felnőtteknél, valamint középkorúaknál alakul ki, férfiaknál és nőknél megegyező arányban. Előfordulása megerőltető fizikai munkát végzőknél, sportolóknál gyakoribb.

Hogyan diagnosztizálható a könyök alagút szindróma?

Az alagút szindróma diagnózisát általában ortopéd szakorvos végzi. A panaszok és a kórelőzmény ismeretében könyök alagút szindróma gyanúja esetén a szakorvos specifikus fizikális vizsgálatot végez, mely alátámasztja a diagnózist.
Mivel a könyök alagút szindróma is, hasonló tünetekkel jár, mint amit más elváltozások is kiválthatnak (pl. porckorongsérv, keringési rendszer betegségei), a pontos diagnózishoz a fizikális vizsgálat mellett egy speciális vizsgálatra, az ún. ENG (electroneurographiás) vizsgálatra is szükség van. Ezzel a vizsgálattal mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel viszik az ingerületet. Az elszorított ideg ingerületvezető képessége jelentősen csökken.
A diagnózis felállításához javasolt röntgen vizsgálat is, ami a tünetek hátterében lévő, esetleges csontszerkezeti eltéréseket, töréseket kimutatja, illetve egyes esetekben az idegi ultrahang vizsgálat (neurosonographia) válhat szükségessé.

Hogyan kezelhető a könyök alagút szindróma?

A könyök alagút szindróma kezelése először konzervatív (nem műtéti) módon történik. A kéz és a könyök tehermentesítése, a könyök félig hajlított helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. Súlyosabb esetekben, kiegészítésként nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy a cubitalis csatornába juttatott gyógyszerek szintén mérsékelhetik a csatornán belüli duzzanatot.
Ezen kívül elérhető a szindróma műtéti kezelése is, melyet kézsebész szakorvos végez. A műtét biztosítja a leggyorsabb és legeredményesebb kezelést.

Mikor indokolt a műtéti beavatkozás?

Ha a konzervatív kezelés nem vezet eredményre, vagy a közepesnél erősebb fokú az idegvezetési sebesség csökkenése, a műtéti megoldás javasolt.

Fémkivétel műtét

Mi az a fémkivétel?

A fémkivétel (vagy fémeltávolítás) sebészeti eljárás, amely során eltávolítják a korábban az emberi testben elhelyezett fém tárgyakat vagy eszközöket. Ezek a fémek lehetnek implantátumok, rögzítő eszközök, vagy más olyan anyagok, amelyeket sebészeti beavatkozások során helyeztek el, és amelyeknek az eltávolítása szükségessé válhat különböző okok miatt.

Árak

Beavatkozás megnevezése
Sebészi díj
Aneszteziológiai díj
Teljes ár

Dupuyten-contractura

310 000 Ft-tól

0 Ft

aneszteziológiai díj

Teljes ár

310 000 Ft-tól

DeQuervain syndroma műtét

220 000 Ft-tól

0 Ft

aneszteziológiai díj

Teljes ár

220 000 Ft-tól

Kézháti / tenyéri ganglion eltávolítás

230 000 Ft-tól

0 Ft

aneszteziológiai díj

Teljes ár

230 000 Ft-tól

Pattanó ujj

210 000 Ft-tól

0 Ft

aneszteziológiai díj

Teljes ár

210 000 Ft-tól

Golfkönyök/teniszkönyök műtéti megoldása

300 000 Ft-tól

0 Ft

aneszteziológiai díj

Teljes ár

300 000 Ft-tól

Fémkivétel

250 000 Ft-tól

0 Ft

aneszteziológiai díj

Teljes ár

250 000 Ft-tól