Röviden úgy is fogalmazhatunk, hogy a PCO a petefészek policisztás elváltozása, míg a PCOS egy komplex tünetegyüttest hordozó nőgyógyászati, endokrinológiai elváltozás, metabolikus problémákkal. Hasonló az elnevezés, mégis a betegség, a tünetek és a kezelés teljesen különböző.

A WHO szerint a PCOS (policisztás ovárium szindróma) a reproduktív korú nők 6-13%-át érinti. 

A tünetek általában serdülőkorban kezdődnek, de idővel változhatnak, enyhülhetnek vagy súlyosbodhatnak. A PCOS három fő jellemzője az ovulációs zavar, ciszták a petefészkekben, illetve az emelkedett androgénszint (férfi nemi hormon) vagy annak hatása, pl. fokozott szőrösödéssel.
Fontos tudni, hogy a PCOS ritkán fordul elő önmagában, gyakran együtt jár olyan anyagcsere- és hormonális problémákkal, mint az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy más szív- és érrendszeri megbetegedések.

A szindróma tünetei igen változatosak lehetnek, és mindenkinél másképp jelentkezhetnek – nem ritkán mindenféle kiváltó ok nélkül. Ezek közé tartozhat a rendszertelen vagy kimaradó menstruáció, a pattanásos bőr, hajritkulás vagy hajhullás, fokozott szőrnövekedés (elsősorban arcon és a mellkason), emésztési panaszok, valamint a termékenységi problémák és ismétlődő vetélések.

A PCOS sok esetben a külső megjelenést is érinti, ezért nem meglepő, hogy lelki hatásai is lehetnek. Az érintettek körében gyakoribb a szorongás,
depresszió és a testképzavar, amely nem csak önmagukra, hanem párkapcsolataikra, családi életükre, sőt a munkájukra is kihatással lehet.

Fontos a megfelelő orvosi vizsgálat és kezelés, valamint az egészséges életmód fenntartása mindkét állapot esetén. A dietetikus által javasolt diéta és életmódbeli változtatások segíthetnek csökkenteni az inzulinrezisztenciát és kezelni a fennálló tüneteket. 

Bizonyos esetekben gyógyszeres terápia is indokolt lehet. Emellett fontos figyelmet fordítani a mentális egészségre, a stressz csökkentésére és a megfelelő alvásritmus kialakítására is.

Kiemelten fontos az éves nőgyógyászati szűrővizsgálat, valamint a labordiagnosztikai vizsgálatok is a PCO és a PCOS diagnosztizálásában egyaránt. 

Emellett a PCOS diagnózisának felállításában használhatjuk az úgynevezett Rotterdami Kritériumokat is, ezek közül kettő kritérium teljesülése esetén is PCOS betegséggel érintettnek nyilvánítható egy személy. Mik ezek a kritériumok? A petefészek ultrahanggal megfigyelhető policisztás elváltozása, a peteérés hiánya vagy elmaradó, túl hosszú menstruáció, tesztoszteron túlsúly jelenléte. Természetesen a diagnózishoz és a kezeléshez is minden esetben kérjük szakember segítségét!

Az inzulinrezisztencia és a PCOS kezelésében a hármas kezelés (gyógyszer, mozgás, diéta) a gyógyulás kulcsa.

A diéta lényege egy rendszeres életvitel kialakítása! Naponta 5-6 alkalommal szükséges étkezni (2-4 óránként), emellett nagyon fontos, hogy minden étkezés tartalmazzon szénhidrátot és megfelelően osszuk el a gyorsan és lassan felszívódó szénhidrátokat. 

A diétás kezelés során különösen fontos az egyénre szabott megközelítés. Az étrend célja többnyire az inzulinérzékenység javítása és a vércukorszint stabilizálása. Hasznos lehet például az alacsony glikémiás indexű ételek fogyasztása, a rostban gazdag zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák beillesztése, valamint a rendszeres, kiegyensúlyozott étkezések kialakítása. Túlsúly esetén már 5–10%-os testsúlycsökkenés is jelentős javulást eredményezhet a tünetekben és a hormonháztartásban.

Nincs tehát „egy út” a PCOS kezelésére – a cél sokkal inkább az, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amely az adott nő életéhez, testének
működéséhez és lelkiállapotához a legjobban illeszkedik. A kezelés sikerének legfontosabb kulcsa a személyre szabott, komplex megközelítés – amely az egészségesebb életvitel, a fizikai és mentális jóllét felé vezet.

Kérjen időpontot dietetikai konzultációra Tóth Izabellához ide kattintva!